D-vitamint illetően az utóbbi 10 évben jelentős kutatási eredmények kerültek napvilágra. Dr. John Cannell, a Vitamin D Council alapítója vetette föl legelőször azt a hipotézist, hogy az influenza nem más, mint a D-vitamin-hiány egyik megnyilvánulása. (Epidemiology and Infection – 2 évvel ezelőtt, majd egy évvel később: Virology Journal) Archives of Internal Medicine 2009; 169 (4): 384-390: 19.000 amerikai állampolgárt vizsgáltak meg – a legalacsonyabb D-vitamin szintje azoknak volt, akiknél nátha, esetleg influenza zajlott.
Más tanulmányok eredménye is azt sugallja, hogy a D-vitamin
fontos szerepet játszik a hétköznapi légúti infekciók megelőzésében, mint a
nátha és az influenza. Azok a betegek, akiknek alsó légúti megbetegedésük
van – asztma, tüdőtágulat – a légúti infekcióikért részben felelős lehet a
D-vitamin hiány.
Létezik tehát jó néhány bizonyíték arra, hogy ahhoz, hogy
elkerüljünk mindenféle infekciót, a D-vitamin ellátottság optimalizálása lenne
az abszolút a legjobb stratégia,– valamint hogy a szezonális influenza valódi
oka a D-vitamin hiánya – nem pedig a vírus önmaga.
A D-vitamin kutatásnak
vannak azonban további izgalmas fejezetei is.
A kielégítő
D3 vitamin-ellátottság egy nagyon fontos tényező, melynek mélyreható
következményei vannak az emberi szervezetre nézve.
A legújabb kutatások azt igazolták, hogy a D-vitamin hiánya szerepet játszik:
- 17 fajta rákbetegségkialakulásában (vastagbél-, emlő-, prosztata-rák…)
- jelentős szerepe van aszívbetegségek,
- a stroke,
- a magas vérnyomás,
- autoimmun betegségek(gyulladásos bélbetegség, rheumatoid
arthritis)
- cukorbetegség,
- depresszió,
- krónikus fájdalom szindróma,
- osteoarthritis,
- csontritkulás,
- izomgyengeség nagyobb mértékű D-vitaminhiány esetén
súlyos izombántalmak alakulhatnak ki, főleg a törzshöz közeli izmokban.
Gyakoriak a félrediagnosztizált esetek…
- izomsorvadás,
- fejlődési rendellenességek,
- periodontálismegbetegedések kialakulásában.
- akné. Sok tizenéves fedezi fel magától, hogy az akné egyik legjobb ellenszere
a napozás. Ha valakinek aknéja van, a vér D-vitamin szintjét fel kell vinni
60-80 ng/ml-re, és az akné egyszerűen eltűnhet.
A D-vitamin
kulcsszerepet játszik rengeteg élettani folyamatban. Ezt a tényt nem hagyhatja
figyelmen kívül sem az egészségügyi ágazat, mint ahogy eddig azt tette, de a
tudatos egyén sem, aki számára világos
kell legyen, hogy a magasabb egészségi
állapot fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő D-vitamin
bevitel.
A
D vitamin formái
Ahhoz hogy megértsük a D-vitamin kulcsfontosságú szerepét
a szervezetben, néhány elemi biokémiai mozzanatot mindenképp ismernünk kell:
Amikor D vitaminról beszélünk, nem egy vitaminra kell
gondolnunk, hanem egy egységes endokrin, autokrin és parakrin rendszerre,
melynek egyes összetevői:
- Cholekalciferol (vitamin D3) – a természetben
előforduló D-vitamin, ő az, aki nagy mennyiségben termelődik napfény hatására a
bőrben. Hiány esetén ez a formula adható pótlás gyanánt.
- Kalcidiol (25(OH)D3 vagy 25D3
vagy 25-hydroxyvitamin D) – előhormon, mely
cholecalciferolból készül. Vérben mérhető a szintje, jól jelzi a D-vitamin
ellátottságot.
- Kalcitriol (1,25(OH)2D3 vagy 1,25D3 vagy 1,25-dihydroxyvitamin D)
– kalcidiolból készül a vesékben és más szövetekben. A leghatásosabb szteroid
hormon, mely a cholekalciferolból származik. A Kalcitriolnak óriási rákellenes
potenciálja van, sok esetben a D-vitamin aktív formájaként tartják számon.
Vitamin D - Endokrin funkció:
Cholekalciferola
bőrben keletkezik ultraibolya sugarak hatására. A májban kalcidiollá alakul. Sok kutató egyetért abban, hogy a kalcidiol
szteroid hormon-tulajdonságokkal rendelkezik. Kétség kívül segít fenntartani a
vér kalcium-szintjét de a kalcidiol legfőbb jelentősége azonban abban áll, hogy
a D-vitamin raktára is egyúttal. Az „üzemanyag-tartály”. Ha lecsökken a
vérszintje 40 ng/ml alá, fel kell tölteni!
Hogy miért
kell feltölteni folyamatosan a „tankot” azt akkor értjük meg, ha megismerjük a
D-vitamin metabolizmusának 3. lépését.
Tehát: A
cholekalciferolból a májban kalcidiol képződik.
A kalcidiol
két lehetséges úton halad tovább:
- Az elsőnek elsőbbsége van – az életünk függ tőle.
- A második azonban egy nagyon izgalmas út. Ám ha a
tank csak félig van, a kalcidiol csak az első ösvényen halad.
- Az első ösvény – endokrin funkció - a VESÉKhez vezet, ahol a kalcidiolból kalcitriol képződik. Az
itt megtermelt kalcitriol a vér kalcium-szintjéről gondoskodik. A kalcium
létfontosságú a sejtek számára. Ha nincs elegendő kalcitriol, a kalciumszint
lezuhan, a szervezet felmondja a szolgálatot. Nincs hát mese, a kalcidiol – ha
nincs belőle sok – minden „cseppje” a vesébe vándorol, hogy ott kalcitriollá
alakuljon, mert az életünk múlik rajta.
- A második ösvény
– autokrin és parakrin funkció - a
szövetekhez vezet. A D-vitamin csodája, amit az elmúlt 10 év felfedezései
igazoltak – a második ösvényen történik. Ha teli a tank, és a vesék elegendő
kalcitriolt állítottak elő a kalciumszint szabályozására, tehát ha még van
fölös kalcidiol, akkor és csakis akkor mennek végbe a folyamatok a
második ösvényen. A második ösvény történései ejtették ámulatba a kutatókat,
különösen a rákbetegséggel kapcsolatos összefüggéseket figyelembe véve. Ezek a
D-vitamin-rendszer autokrin (sejten belüli) és parakrin (sejten kívüli-körüli)
funkciói.
Rák
SZÖVETI KALCITRIOL: VÉDELEM A RÁK ELLEN.
Ha teli a tank, a fölös kalcidiol a sejtekbe vándorol, hogy mindegyik legyártsa saját kalcitriolját, amivel
felveheti a harcot a rákkal. Minél több kacidiol jut a sejteknek, annál több
kalcitriolt gyártanak. A kalcitriol az egyik legerősebb szteroid hormon az
emberi szervezetben. Szédítő mértékben kapcsol ki és be géneket. Géneket,
melyek olyan fehérjéket kódolnak, melyek elengedhetetlenek a rák elleni
küzdelemben. A kalcitriol valójában „secoszteroid” hormon, mely az emberi genóm
kötőhelyeihez kapcsolódik. Az emberi génkészelet több, mint 2.700 ilyen D-vitamin-kötőhellyel
rendelkezik, melyekről azt érdemes tudni, hogy szinte mindegyik ismert, súlyos
emberi betegségek génjei közelében helyezkednek el.
Évente
8-10 ezer ember hal meg Magyarországon rákban azért, mert nem jut hozzá a napi
minimálisan szükséges D-vitaminjához.
Serdülők és felnőttek
számára, akinek elégtelen a napfény-expozíciója - a kutatások szerint legalább napi 5000 egység (NE)
D-vitamin pótlása szükséges. Ha ezt tejjel próbálnánk pótolni, napi 50 pohár
tejet kellene meginnunk, multivitamin-készítményből pedig legalább napi 10 kapszulányit
kellene bevennünk. Egyik sem tanácsos.
Napfény hatására - 20-30 perc nyári napozás - a bőr megközelítőleg 10.000 NE D-vitamint termel, amely 50-szer több mint az
orvostudomány ajánlása - azaz 200 NE/nap!
D-vitaminnak
szüksége van további tényezők jelenlétére (ko-faktorok),
amelyek szükségesek ahhoz, hogy a D-vitamin hasznosulása megfelelő legyen.
Ezek
a következők:
- magnézium
- cink – a
D-vitamin receptorok mind cinket tartalmaznak…
- K2-vitamin –
segít a D-vitaminnak kalciumot vinni a megfelelő helyre, egyúttal véd a kalcium
lerakódásától azokon a helyeken és szerveken, ahol annak semmi keresnivalója nincsen.
- bór – részt vesz a D-vitamin nem-genomiális
hatásában a sejtfalon.
- A-vitamin
Ezek közül a
magnézium a legfontosabb. A legtöbb ember sajnos magnézium-hiányban is szenved.
A hiány jelei izomgörcsök lehetnek. Magnézium pótlása lehetőleg természetes
táplálék legyen. Tudjuk, hogy a magnézium a klorofill központi atomja, ezért
világos, hogy a legjobb magnézium-forrás a zöld növények. További
magnézium-források: csonthéjasok, magvak, teljes gabona, aszalt gyümölcsök,
halak. A legtutibb azonban a tökmag, napraforgómag, szezámmag. Ezen magvak minden
10 dekájában 340-535 mg magnézium található.A legbölcsebb tehát, amit tehetsz, ha marékszámra
eszel zöld, leveles zöldséget és magvakat.
Hogyan
juthatunk elegendő D-vitaminhoz?
- Rendszeresen
napozzunk!
A lehető legnagyobb bőrfelületen - késő tavasszal, nyáron és kora ősszel,
ügyelve arra, hogy soha nem égjünk meg!
- Szolárium a hűvös évszakban –
itt is kerüljük a leégést!
- Szedjél 5.000 NE D3-vitamint naponta 2–3 hónapon
keresztül, majd végezz laborban 25-hydroxyvitamin
D tesztet. Módosíts az adagoláson, hogy a vérszinted 50–80 ng/ml (vagy 125–200 nmol/l
legyen. (37 nmol/L alatti koncentráció esetén gyakori a
mellékpajzsmirigy-túlműködés is.) Nálunk kapható termék: D3 vitamin VitD 2000IU+VitK2
Autizmus
Egyre valószínűbb, hogy
a D-vitamin-hiány a várandósság alatt, ill. a korai gyermekkorban az egyik
fontos tényező az autizmus kialakulásában. Ahhoz, hogy csökkentsük a születendő
gyermek autizmus-hajlamát, Dr. Cannell javasolja, hogy várandós anyák
pótoljanak legalább napi 5000 NE D3 vitamint. Amennyiben a gyermek autista, az
ő D3 vitamin szükséglete legalább 2000 NE minden 25 kg testsúlyra naponta.
Fontos a gyakori 25(OH)D ellenőrzés a vérben – cél a 100 ng/ml érték (250 nmol/l).
Depresszió
Nyári napsütés kétszer annyira növeli az agy
szerotonin-szintjét, mint a téli napfény. A D-vitamin befolyásolja a hangulatot
azáltal, hogy mélyreható befolyása van azon neurotranszmitterekre, melyek
összefüggésbe hozhatók a depresszióval.
Bármi is légyen az igazság, a javaslatom a következő:
akár depressziós vagy, akár nem, vizsgáltasd meg a 25(OH)D szintedet. Ha az
értéked kevesebb, mint 35ng/ml, kezdj el sürgősen D-vitamint szedni.
Összefoglalva
Minden
kétséget kizáróbizonyítékokkal
rendelkezünk afelől, hogya D-vitaminkulcsszerepet játszik az általános egészségi állapot fenntartásában, megőrzésében. Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a D-vitamin nem "csak" egy vitamin, hanem valójában egy szteroidhormon, amelyközel
3000 különböző gén működését befolyásolja
a szervezetben. D-vitamin-receptorok megtalálható szinteminden emberi sejt
felszínén -az agysejtektől acsontokig.
Álljon
itt egyetlenpélda
csupán annak demonstrálására, hogy miért ennyire hatékony a D-vitamin a megfázásés az influenza elleni küzdelemben: Létezik egy
fontosgén, amelyeta D-vitamin vezérel – melynek különös jelentősége van a fertőzések elleni
küzdelemben,valamint akrónikus
gyulladásos kórképekben: A szóban forgó gén több mint
200 antimikrobiális peptidet vezérel, melyek
közül a legfontosabb a cathelicidin, mely egy természetes, széles spektrumúantibiotikum.Ugye, érthető, hogy miért nem
oltás és miért nem antibiotikum?
Napnál is világosabb,
hogy a D-vitaminszint optimalizálása a legelső és legfontosabb feladatunk kellene, hogy legyen gyakorlatilag
mindenki számára, kortól,nemtől, bőrszíntől,vagyegészségi állapottól függetlenül. A D-vitamin-hiány
egy sor változatos, krónikusbetegséggel
hozható összefüggésbe,melyeket az alábbiaban foglaltam össze:
RÁK
MAGAS VÉRNYOMÁS
SZÍVBETEGSÉGEK
AUTIZMUS
ELHÍZÁS
Rheumatoid arthritis
CUKORBETEGSÉG I. és II. típus
SCLEROSIS MULTIPLEX
Crohn betegség
Influenza
Gyulladásos bélbetegségek - Colitisek
TBC
Vérmérgezés (Szeptikémia)
Öregségi tünetek
Demencia (elbutulás)
Ekcéma, Pszoriázis
Álmatlanság
Nagyothallás, halláskárosodás
Izomfájdalmak
Fogszuvasodás
Periodontitis (fogágybetegség)
Csontritkulás
Makula-degeneráció
Császármetszés rizikó-csökkenés
Pre-eklampsia
Görcs-rohamok, Epilepszia
Meddőség
Asztma
Mukoviszcidózis
Migrén
Depresszió
Alzheimer-kór
Schizofrénia
Pár friss kutatás a D-vitaminnal kapcsolatban:
A D-vitamin felére csökkenti a I. típusú diabétesz kockázatát
2013. március 11. 08:00
A fiatal felnőttkorban kapott megfelelő mennyiségű D vitamin a felnőttkorban kezdődő I. típusú diabétesz kockázatát akár 50%-kal is csökkentheti – erről számoltak be a Harvard Egyetem Közegészségtani Karának kutatói.
Ha ezt a további kutatások is igazolják, akkor a D-vitaminnak nagy szerepe lehet majd ennek a súlyos autoimmun betegségnek a megelőzésében.
„Meglepő, hogy egy ilyen súlyos betegséget, mint az I. típusú diabétesz, talán meg lehet előzni egy egyszerű és biztonságos beavatkozással” – mondta Kassandra Munger, a vizsgálat vezetője, az élelmezéstudományi tanszék munkatársa.
Az I. típusú diabéteszben a szervezet immunrendszere megtámadja és véglegesen alkalmatlanná teszi az inzulintermelésre a hasnyálmirigy inzulint elválasztó sejtjeit. Bár ez a betegség gyakran már a gyermekkorban kialakul, az esetek mintegy 60%-ában csak 20 éves kor körül kezdődik.
Korábbi vizsgálatok is azt jelezték, hogy a D-vitaminnak szerepe lehet az I. típusú diabéteszben, azonban ezek főleg a vitamin gyermekkori vagy terhesség alatti hiányával foglalkoztak, és a betegség gyermekkorban kialakuló formájával.
Más vizsgálatok, amelyeket fiatal felnőttekben végeztek, kapcsolatot találtak a D-vitamin magas szintje és a szklerózis multiplex kisebb kockázata között (ez az autoimmun betegség genetikailag és epidemiológiailag összefügg az I. típusú diabétesszel), s ez azt jelezte, hogy a nem megfelelő D-vitamin ellátottság felnőttkorban fontos kockázati tényezője lehet az autoimmun betegségeknek általában. (Kimutatták, hogy az SM első gyermek-, valamint felnőttkori manifesztációja alacsony D-vitamin-szinttel járhat együtt.)
A mostani kutatás során egy prospektív esetkontrollos vizsgálatot végeztek, amelybe az Egyesült Államok hadseregének tagjait vonták be – az ő vérmintáik sok évre visszamenőleg rendelkezésre álltak a hadsereg megfelelő intézményében, a Department of Defense Serum Repository-ban, amely több mint 40 millió mintát őriz, amelyeket 8 millió katonától gyűjtöttek az 1980-as évek közepe óta. A kutatók kiválasztottak 310 olyan személyt, akikben 1997 és 2009 között I. típusú diabéteszt állapítottak meg, és a betegség előtti vérmintáikat összehasonlították 613 kontroll személyével.
„Az I. típusú diabétesz kockázata már akkor is emelkedettnek látszik, amikor a D-vitaminszint ismereteink szerint normális; ebből arra következtethetünk, hogy a népesség jelentős részének haszna származna a fokozott D-vitamin bevitelből” – mondta Alberto Ascherio, a vizsgálat szenior szerzője, az epidemiológia és az élelmezéstudomány professzora.
A mostani vizsgálatban a magasabb (átlagosan 100 nmol/l) D-vitaminszintű fehér személyekben 44%-kal ritkábban fordult elő I. típusú diabétesz, mint azokban, akinek átlagos szintjük csak 75 nmol/l volt az 5,4 éves átlagos követési idő alatt. A leggyakoribb azokban volt a diabétesz, akiknek D-vintaminszintje a legalsó kvintilisbe esett.
A becslések szerint világszerte 1 milliárd emberben alacsony a vér D-vitaminszintje, és ez minden etnikumra és korcsoportra igaz.
Bár a napozás kiváló D-vitaminforrás, a fényvédő szerek, a ruházat, a bőr pigmentációja és a téli, alacsonyabb szintű ultraibolya sugárzás mind akadályozzák a D-vitamin termelődését. Az étel általában nem jó D-vitaminforrás, kivéve a „jó” forrásokat, mint amilyen a lazac.
„Bár még korai lenne azt javasolni, hogy mindenki jusson több D-vitaminhoz az I. típusú diabétesz megelőzése érdekében, az a lehetőség, hogy sok eset megelőzhető lenne napi 1000–4000 NE D-vitaminnal, amit általában még biztonságosnak tartanak, nagyon csábító” – mondták a szerzők.
Forrás: Harvard Gazette
D-vitamin-hiányban gyakoribb a szívbetegség
A koppenhágai egyetem vizsgálata szerint D-vitamin hiányos állapotban jelentősen megemelkedik a szívinfarktus és a korai halálozás esélye. A több mint 1000 résztvevővel lefolytatott kutatás eredményeit az Atherosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology című lapban hozták nyilvánosságra.
A D-vitamin-hiányt hagyományosan a csontrendszer betegségeivel hozzák kapcsolatba. Több populációs vizsgálat is arra utal azonban, hogy e fontos vitamin elégtelen szintje összefüggésben lehet az ischaemiás szívbetegség (szívinfarktus, coronaria-sclerosis és angina pectoris) fokozott kockázatával is. Más kutatások azt jelezték, hogy D-vitamin-hiányban megemelkedhet a vérnyomás, ami ugyancsak a szívinfarktus kockázati tényezőjének számít. Alacsony D-vitamin-szint mellett lényegesen nagyobb a szívinfarktus valószínűsége, mint normális vitaminellátottság esetén.
Bebizonyosodott, hogy szoros statisztikai korreláció áll fenn az alacsony D-vitamin-szint, illetve a szívbetegség és korai halálozás fokozott kockázata között. Ennek magyarázataként felmerül, hogy az elégtelen D-vitamin-ellátottság közvetlenül vezet szívbetegséghez és korai halálhoz.
Az anyai D-vitamin szint és a gyermek neurokognitív fejlődése
Két évtizedet felölelő tanulmány eredménye igazolta, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szintnek szerepe lehet a későbbiekben észlelt nyelvi fejlődési zavar kialakulásában.
Ismert tény, hogy az alacsony terhesség alatti D-vitamin-szint negatív hatással lehet az utód későbbi egészségi állapotára. Több tanulmányban leírták, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szint az intrauterin növekedés elmaradásához,visszatérő légúti obstrukciókhoz és a csontok csökkent ásványianyag-tartalmához vezethet.
A nyelvi fejlődési zavarok kétszer olyan gyakoriak voltak a 46 nmol/l alatti D-vitamin-szintű anyák gyermekei között, mint a 70 nmol/l feletti D-vitamin-szintű anyák gyermekeinél.
In vitro és in vivo vizsgálatok igazolták, hogy a D-vitamin számos biológiai funkció szabályozásában vesz részt, melyek a neurológiai fejlődésben is lényegesek: a neuronok diffenciálódásában; neurotrofikus faktorok és neurotoxinok metabolizmusának regulációjában; az agy gyulladásos folyamataiban. Továbbá a D-vitamin endokrin funkcióin keresztül közvetetten is hatással lehet a magzati agy fejlődésére.
Whitehouse AJO, Holt BJ, Serralha M et al. Maternal serum vitamin D levels during pregnany and offspring nuerocognitive develpoment. Pediatrics 2012;129:485–493
Forrás: Dr. Rados György
|