A K-vitaminról

Az utóbbi évek kutatásai rámutattak arra, hogy a K-vitamin hiány, ami nagyon elterjedt a nyugati emberek körében, az egyik meghatározó oka a szív- és érrendszeri-, valamint a lágyszöveti meszesedésnek. 

K-vitamin nélkül elképzelhetetlen a véralvadás, hisz hozzájárul az ehhez szükséges egyik fehérje, a protrombin képződéséhez. E mellett az egészséges csontképződésben is fontos szerepe van. Amennyiben valakinél K-vitamin hiány lép fel, csökken a vér protrombin-szintje, vérzékenység jelentkezhet, szélsőséges esetben akár gyomor- vagy bélvérzés, és vérhányás is előfordulhat, de a véres vizelet, vagy széklet szintén K-vitamin hiányra utalhat

A K2-vitamin legfontosabb szerepe a szervezetben, hogy képes aktiválni olyan fehérjéket, melyek azért felelősek, hogy a kalcium oda épüljön be, ahová szükséges (a csontokba, fogakba) és ne oda, ahol árt (lágyszövetek, erek). A K2-vitamin fogyasztással arányosan csökken a koszorúér-elmeszesedés és a csontritkulás előfordulása.

A K-vitamin a D-, E- és az A-vitaminhoz hasonlóan a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik.

Alapvetően K1 (phylloquinone) és K2 (menaquinon-ok) vitamint különböztetünk meg. A K1-vitamin a zöld növényekben található – spenót, paprika, zöld saláták, spárga, karfiol, kelbimbó, málna, eper, zöld tea, avokádó –, a K2 főként állati eredetű élelmiszerekben (belsőségekben – agyvelő, máj, herék, illetve a másfél évnél idősebb sajtokban, pl. parmezán).

Az ember K-vitamin szükségletét körülbelül felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin, ezért rendkívül fontos volna naponta megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz jutni. 

Túladagolni nem lehet, mert bizonyos fehérjék, amelyekhez kötődhet a K-vitamin, korlátozzák a hasznosulást.

A K1-vitaminról az utóbbi években kiderült, hogy nagy mennyiségben való fogyasztása képes növelni a K3-vitamin termelődését a szervezetben és azt is megállapították, hogy annak jelentős része a szöveteinkben K2-vitaminná alakul. Ezért a K-komplex étrend-kiegészítő cseppek a K2-vitamin mellett K1-vitamint is nagy mennyiségben tartalmaznak.

Szív- és érrendszeri hatás

Sokáig úgy gondolták, és ma is ezt tanulja mindenki az iskolában, hogy az emberi bélbaktériumok elég K-vitamint termelnek. Mára ez kétségessé vált, a mérések nem igazolják, hogy a bélbaktériumok által termelt K-vitaminból komoly mennyiség termelődne és szívódna fel. Az erek és lágyszövetek elmeszesedését manapság gyakorlatilag a korral járó elváltozásnak tekintik, holott legújabb ismereteink szerint ezt főként a K-vitamin hiánya okozza. Ebből viszont az következik, hogy a K-vitamin-hiány gyakorlatilag általánosnak tekinthető.

A K-vitamin szív és érrendszeri hatását elemezve mára világossá vált, hogy a megfelelő szintű K-vitamin bevitel lassítja vagy akár vissza is fordíthatja az erek és a szív elmeszesedését. Több vizsgálat alapján úgy tűnik, a K1-vitamin ebben a vonatkozásban hatástalan, míg a K2-vitamin hatásos (pl. Beulens és mtsi., 2009). Ennek oka valószínűleg az, hogy a K2-vitamin tartósabban emeli meg a vérszintet és máskülönben is hatásosabb (Schurgers és mtsi., 2007). A 7 éves követéses Rotterdam vizsgálatban a legmagasabb K2-vitamin szintet mutatók közt 60%-kal csökkent a szívhalálozás, 26%-kal a bármilyen okból bekövetkező halálozás, és 52%-kal csökken a súlyos aorta elmeszesedés (Geleijnse és mtsi., 2004). 

K-vitamin szerepe a csontritkulásban

A csontritkulást általában a kevés kalciumfogyasztásra fogják, és növelik a csontritkulásban szenvedők kalcium bevitelét. Ennek következménye azonban a megnövekedett lágyrész és kardiovaszkuláris meszesedés. Az utóbbi években több vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott kalcium pótlás D-vitaminnal vagy D-vitamin nélkül is, 10-20%-kal fokozza a szív és érrendszeri halálozás kockázatát. 

A K-vitamin kutatás mutatott rá arra, hogy az osteocalcin, amely a K-vitaminnal kapcsolatban álló fehérje, nagy mennyiségben található a csontszövetekben. Mivel a csontsejtek termelik, magas szintje a csontépülés jele. Az osteocalcin azonban csak akkor tud ásványi anyagokat megkötni és a csontokba építeni, ha a K-vitamin aktiválta. Számos vizsgálat igazolta, hogy az alacsony K1- és K2-vitamin szintje csökkent csontsűrűséget eredményez és gyakoribb a medence, csigolya és combnyak törés. Egy japán vizsgálatban pl. a legalacsonyabb K-vitamin vérszintet mutatóknak 3.6-szor nagyobb volt a kockázata a csigolyatörésre, mint a legmagasabb K-vitamin vérszintűeknek (Tsugawa és mtsi., 2008). Japánban régóta alkalmaznak napi 45 mg menaquinone-4-et (a K2-vitamin egyik fajtája). Ez a dózis a 450-szerese a ma érvényben lévő ajánlásnak. A kezelés hatására csökkennek a törések, erősödik a csont. 

Cockayne és mtsi. 2007-es metaanalízisükben 13 vizsgálatot elemeztek, s kimutatták, hogy a K2-vitamin hatására 60%-kal csökkentek a csigolyatörések, 80%-kal a medence törések, és 80%-kal minden egyéb törés kockázata (Cockayne és mtsi., 2007).

A K-vitamin úgy tűnik, a következő vitamin lesz, amely alapvető szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek és a csontritkulás megelőzésében.
Sajnos akár paleo, akár nyugati étrenden él valaki, rendkívül fontos volna naponta megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz jutnia. Ezt élelmiszerekből fedezni rendkívül nehéz, mert a növényekben található K1 nem elég hatásos, a K2-vitamin pedig nagy mennyiségben elsősorban a japán szójababból erjesztett natto-ban található.
 
Alábbi táblázat a K2-vitamint tartalmazó fontosabb források listáját tartalmazza. Ahogy azt a táblázat is mutatja, természetes forrásból megfelelő mennyiségű K2-vitaminhoz jutni gyakorlatilag lehetetlen. 

Ételek K2-vitamin tartalma
100 gramm	Mikrogramm	K2 típusok aránya
Natto	1,103.4	(90% MK-7,10% egyéb MK)
Libamáj pástétom	369.0	(100% MK-4)
Kemény sajt (holland Gouda fajta)	76.3	(6% MK-4,94% egyéb MK)
Lágysajt (francia Brie fajta	56.5	(6.5% MK-4,93.5% egyéb MK)
Tojás sárgája (Hollandiában)	32.1	(98% MK-4,2% egyéb MK)
Libacomb	31.0	(100% MK-4)
Tojás sárgája (USA)	15.5	(100% MK-4)
Vaj	15.0	(100% MK-4)
Csirkemáj (nyers)	14.1	(100% MK-4)
Csirkemáj (sült)	12.6	(100% MK-4)
Cheddar sajt (USA)	10.2	(6% MK-4,94% egyéb MK)
Virsli	9.8	(100% MK-4)
Szalámi	9.0	(100% MK-4)
Csirkemell	8.9	(100% MK-4)
Csirkecomb	8.5	(100% MK-4)
Darált marha (közepesen zsíros)	8.1	(100% MK-4)
Csirke máj (párolt)	6.7	(100% MK-4)
Hot dog	5.7	(100% MK-4)
Szalonna	5.6	(100% MK-4)
Borjúmáj (sütött)	6.0	(100% MK-4)
Savanyú káposzta	4.8	(100% vegyes MK)
Sertéshús (sült)	3.7	(56% MK-4, 29% MK-8, 16% MK-7)
Teljes tej	1.0	(100% MK-4)
Lazac	0.5	(100% MK-4)
Marhamáj (sült)	0.4	(100% MK-4)
Tojás fehérje	0.4	(100% MK-4)

(forrás: Szendi G: Új vitaminforradalom. Jaffa, 2013.)


K-vitamin pótlására kiválóan alkalmas a GAL – K-komplex étrend-kiegészítő cseppje, mely adalékanyagok nélkül tartalmazza a K1- és K2-vitamin bioaktív MK-7 változatát a természetben megtalálható formájában, virágillóolajok kivonatából előállítva, fölszívódást segítő kókuszpálmaolajban oldva. A nagyfokú stabilitás miatt pedig természetes E-vitamin-komplexet tartalmaz, azaz vegyes tokoferolokat, melyek napraforgóból vannak kivonva. 

A képre kattintva megvásárolhatja a terméket.

« Vissza