Más tanulmányok eredménye is azt sugallja, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a hétköznapi légúti infekciók megelőzésében, mint a nátha és az influenza. Azok a betegek, akiknek alsó légúti megbetegedésük van – asztma, tüdőtágulat – a légúti infekcióikért részben felelős lehet a D-vitamin hiány.

Létezik tehát jó néhány bizonyíték arra, hogy ahhoz, hogy elkerüljünk mindenféle infekciót, a D-vitamin ellátottság optimalizálása lenne az abszolút a legjobb stratégia,– valamint hogy a szezonális influenza valódi oka a D-vitamin hiánya – nem pedig a vírus önmaga.

A D-vitamin kutatásnak vannak azonban további izgalmas fejezetei is.

A kielégítő D3 vitamin-ellátottság egy nagyon fontos tényező, melynek mélyreható következményei vannak az emberi szervezetre nézve.

A legújabb kutatások azt igazolták, hogy a D-vitamin hiánya szerepet játszik:

• 17 fajta rákbetegségkialakulásában (vastagbél-, emlő-, prosztata-rák…)
• jelentős szerepe van aszívbetegségek,
• a stroke,
• a magas vérnyomás,
• autoimmun betegségek(gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)
• cukorbetegség,
• depresszió,
• krónikus fájdalom szindróma,
• osteoarthritis,
• csontritkulás,
• izomgyengeség nagyobb mértékű D-vitaminhiány esetén súlyos izombántalmak alakulhatnak ki, főleg a törzshöz közeli izmokban. Gyakoriak a félrediagnosztizált esetek…
• izomsorvadás,
• fejlődési rendellenességek,
• periodontálismegbetegedések kialakulásában.
• akné. Sok tizenéves fedezi fel magától, hogy az akné egyik legjobb ellenszere a napozás. Ha valakinek aknéja van, a vér D-vitamin szintjét fel kell vinni 60-80 ng/ml-re, és az akné egyszerűen eltűnhet.

Ahhoz hogy megértsük a D-vitamin kulcsfontosságú szerepét a szervezetben, néhány elemi biokémiai mozzanatot mindenképp ismernünk kell:

Amikor D vitaminról beszélünk, nem egy vitaminra kell gondolnunk, hanem egy egységes endokrin, autokrin és parakrin rendszerre, melynek egyes összetevői:

1. Cholekalciferol (vitamin D3) – a természetben előforduló D-vitamin, ő az, aki nagy mennyiségben termelődik napfény hatására a bőrben. Hiány esetén ez a formula adható pótlás gyanánt.
2. Kalcidiol (25(OH)D3 vagy 25D3 vagy 25-hydroxyvitamin D) – előhormon, mely cholecalciferolból készül. Vérben mérhető a szintje, jól jelzi a D-vitamin ellátottságot.
3. Kalcitriol (1,25(OH)2D3 vagy 1,25D3 vagy 1,25-dihydroxyvitamin D) – kalcidiolból készül a vesékben és más szövetekben. A leghatásosabb szteroid hormon, mely a cholekalciferolból származik. A Kalcitriolnak óriási rákellenes potenciálja van, sok esetben a D-vitamin aktív formájaként tartják számon.

Cholekalciferola bőrben keletkezik ultraibolya sugarak hatására. A májban kalcidiollá alakul. Sok kutató egyetért abban, hogy a kalcidiol szteroid hormon-tulajdonságokkal rendelkezik. Kétség kívül segít fenntartani a vér kalcium-szintjét de a kalcidiol legfőbb jelentősége azonban abban áll, hogy a D-vitamin raktára is egyúttal. Az „üzemanyag-tartály”. Ha lecsökken a vérszintje 40 ng/ml alá, fel kell tölteni!

Hogy miért kell feltölteni folyamatosan a „tankot” azt akkor értjük meg, ha megismerjük a D-vitamin metabolizmusának 3. lépését.

Tehát: A cholekalciferolból a májban kalcidiol képződik.

A kalcidiol két lehetséges úton halad tovább:

1. Az elsőnek elsőbbsége van – az életünk függ tőle. 
2. A második azonban egy nagyon izgalmas út. Ám ha a tank csak félig van, a kalcidiol csak az első ösvényen halad.  

1. Az első ösvény – endokrin funkció - a VESÉKhez vezet, ahol a kalcidiolból kalcitriol képződik. Az itt megtermelt kalcitriol a vér kalcium-szintjéről gondoskodik. A kalcium létfontosságú a sejtek számára. Ha nincs elegendő kalcitriol, a kalciumszint lezuhan, a szervezet felmondja a szolgálatot. Nincs hát mese, a kalcidiol – ha nincs belőle sok – minden „cseppje” a vesébe vándorol, hogy ott kalcitriollá alakuljon, mert az életünk múlik rajta.
2. A második ösvény – autokrin és parakrin funkció - a szövetekhez vezet. A D-vitamin csodája, amit az elmúlt 10 év felfedezései igazoltak – a második ösvényen történik. Ha teli a tank, és a vesék elegendő kalcitriolt állítottak elő a kalciumszint szabályozására, tehát ha még van fölös kalcidiol, akkor és csakis akkor mennek végbe a folyamatok a második ösvényen. A második ösvény történései ejtették ámulatba a kutatókat, különösen a rákbetegséggel kapcsolatos összefüggéseket figyelembe véve. Ezek a D-vitamin-rendszer autokrin (sejten belüli) és parakrin (sejten kívüli-körüli) funkciói.

SZÖVETI KALCITRIOL: VÉDELEM A RÁK ELLEN.

Ha teli a tank, a fölös kalcidiol a sejtekbe vándorol, hogy mindegyik legyártsa saját kalcitriolját, amivel felveheti a harcot a rákkal. Minél több kacidiol jut a sejteknek, annál több kalcitriolt gyártanak. A kalcitriol az egyik legerősebb szteroid hormon az emberi szervezetben. Szédítő mértékben kapcsol ki és be géneket. Géneket, melyek olyan fehérjéket kódolnak, melyek elengedhetetlenek a rák elleni küzdelemben. A kalcitriol valójában „secoszteroid” hormon, mely az emberi genóm kötőhelyeihez kapcsolódik. Az emberi génkészelet több, mint 2.700 ilyen D-vitamin-kötőhellyel rendelkezik, melyekről azt érdemes tudni, hogy szinte mindegyik ismert, súlyos emberi betegségek génjei közelében helyezkednek el.

Évente 8-10 ezer ember hal meg Magyarországon rákban azért, mert nem jut hozzá a napi minimálisan szükséges D-vitaminjához.

Serdülők és felnőttek számára, akinek elégtelen a napfény-expozíciója - a kutatások szerint legalább napi 5000 egység (NE) D-vitamin pótlása szükséges. Ha ezt tejjel próbálnánk pótolni, napi 50 pohár tejet kellene meginnunk, multivitamin-készítményből pedig legalább napi 10 kapszulányit kellene bevennünk. Egyik sem tanácsos.

D-vitaminnak szüksége van további tényezők jelenlétére (ko-faktorok), amelyek szükségesek ahhoz, hogy a D-vitamin hasznosulása megfelelő legyen. 

Ezek a következők:

• magnézium
• cink – a D-vitamin receptorok mind cinket tartalmaznak…
• K2-vitamin – segít a D-vitaminnak kalciumot vinni a megfelelő helyre, egyúttal véd a kalcium lerakódásától azokon a helyeken és szerveken, ahol annak semmi keresnivalója nincsen.
• bór – részt vesz a D-vitamin nem-genomiális hatásában a sejtfalon.
• A-vitamin

Hogyan juthatunk elegendő D-vitaminhoz?

1. Rendszeresen napozzunk! A lehető legnagyobb bőrfelületen - késő tavasszal, nyáron és kora ősszel, ügyelve arra, hogy soha nem égjünk meg!
2. Szolárium a hűvös évszakban – itt is kerüljük a leégést!
3. Szedjél 5.000 NE D3-vitamint naponta 2–3 hónapon keresztül, majd végezz laborban 25-hydroxyvitamin D tesztet. Módosíts az adagoláson, hogy a vérszinted 50–80 ng/ml (vagy 125–200 nmol/l legyen. (37 nmol/L alatti koncentráció esetén gyakori a mellékpajzsmirigy-túlműködés is.) Nálunk kapható termék: D3 vitamin VitD 2000IU+VitK2
   

Egyre valószínűbb, hogy a D-vitamin-hiány a várandósság alatt, ill. a korai gyermekkorban az egyik fontos tényező az autizmus kialakulásában. Ahhoz, hogy csökkentsük a születendő gyermek autizmus-hajlamát, Dr. Cannell javasolja, hogy várandós anyák pótoljanak legalább napi 5000 NE D3 vitamint. Amennyiben a gyermek autista, az ő D3 vitamin szükséglete legalább 2000 NE minden 25 kg testsúlyra naponta. Fontos a gyakori 25(OH)D ellenőrzés a vérben – cél a 100 ng/ml érték (250 nmol/l).

Nyári napsütés kétszer annyira növeli az agy szerotonin-szintjét, mint a téli napfény. A D-vitamin befolyásolja a hangulatot azáltal, hogy mélyreható befolyása van azon neurotranszmitterekre, melyek összefüggésbe hozhatók a depresszióval.

Bármi is légyen az igazság, a javaslatom a következő: akár depressziós vagy, akár nem, vizsgáltasd meg a 25(OH)D szintedet. Ha az értéked kevesebb, mint 35ng/ml, kezdj el sürgősen D-vitamint szedni.

Minden kétséget kizáróbizonyítékokkal rendelkezünk afelől, hogya D-vitaminkulcsszerepet játszik az általános egészségi állapot fenntartásában, megőrzésében. Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a D-vitamin nem "csak" egy vitamin, hanem valójában egy szteroidhormon, amelyközel 3000 különböző gén működését befolyásolja a szervezetben. D-vitamin-receptorok megtalálható szinteminden emberi sejt felszínén -az agysejtektől acsontokig.

Álljon itt egyetlenpélda csupán annak demonstrálására, hogy miért ennyire hatékony a D-vitamin a megfázásés az influenza elleni küzdelemben: Létezik egy fontosgén, amelyeta D-vitamin vezérel – melynek különös jelentősége van a fertőzések elleni küzdelemben,valamint akrónikus gyulladásos kórképekben: A szóban forgó gén több mint 200 antimikrobiális peptidet vezérel, melyek közül a legfontosabb a cathelicidin, mely egy természetes, széles spektrumúantibiotikum.Ugye, érthető, hogy miért nem oltás és miért nem antibiotikum?

Napnál is világosabb, hogy a D-vitaminszint optimalizálása a legelső és legfontosabb feladatunk kellene, hogy legyen gyakorlatilag mindenki számára, kortól,nemtől, bőrszíntől,vagyegészségi állapottól függetlenül. A D-vitamin-hiány egy sor változatos, krónikusbetegséggel hozható összefüggésbe,melyeket az alábbiaban foglaltam össze:

RÁK

MAGAS VÉRNYOMÁS

SZÍVBETEGSÉGEK

AUTIZMUS

ELHÍZÁS

Rheumatoid arthritis

CUKORBETEGSÉG I. és II. típus

SCLEROSIS MULTIPLEX

Crohn betegség

Influenza

Gyulladásos bélbetegségek - Colitisek

TBC

Vérmérgezés (Szeptikémia)

Öregségi tünetek

Demencia (elbutulás)

Ekcéma, Pszoriázis

Álmatlanság

Nagyothallás, halláskárosodás

Izomfájdalmak

Fogszuvasodás

Periodontitis (fogágybetegség)

Csontritkulás

Makula-degeneráció

Császármetszés rizikó-csökkenés

Pre-eklampsia

Görcs-rohamok, Epilepszia

Meddőség

Asztma

Mukoviszcidózis

Migrén

Depresszió

Alzheimer-kór

Schizofrénia

A D-vitamin felére csökkenti a I. típusú diabétesz kockázatát
2013. március 11. 08:00

A fiatal felnőttkorban kapott megfelelő mennyiségű D vitamin a felnőttkorban kezdődő I. típusú diabétesz kockázatát akár 50%-kal is csökkentheti – erről számoltak be a Harvard Egyetem Közegészségtani Karának kutatói.

Ha ezt a további kutatások is igazolják, akkor a D-vitaminnak nagy szerepe lehet majd ennek a súlyos autoimmun betegségnek a megelőzésében.

„Meglepő, hogy egy ilyen súlyos betegséget, mint az I. típusú diabétesz, talán meg lehet előzni egy egyszerű és biztonságos beavatkozással” – mondta Kassandra Munger, a vizsgálat vezetője, az élelmezéstudományi tanszék munkatársa.

A vizsgálat eredményei online február 3-án jelentek meg, és nyomtatott formában március 1-jén olvashatók az American Journal of Epidemiology-ban.

Az I. típusú diabéteszben a szervezet immunrendszere megtámadja és véglegesen alkalmatlanná teszi az inzulintermelésre a hasnyálmirigy inzulint elválasztó sejtjeit. Bár ez a betegség gyakran már a gyermekkorban kialakul, az esetek mintegy 60%-ában csak 20 éves kor körül kezdődik.

Korábbi vizsgálatok is azt jelezték, hogy a D-vitaminnak szerepe lehet az I. típusú diabéteszben, azonban ezek főleg a vitamin gyermekkori vagy terhesség alatti hiányával foglalkoztak, és a betegség gyermekkorban kialakuló formájával. 

Más vizsgálatok, amelyeket fiatal felnőttekben végeztek, kapcsolatot találtak a D-vitamin magas szintje és a szklerózis multiplex kisebb kockázata között (ez az autoimmun betegség genetikailag és epidemiológiailag összefügg az I. típusú diabétesszel), s ez azt jelezte, hogy a nem megfelelő D-vitamin ellátottság felnőttkorban fontos kockázati tényezője lehet az autoimmun betegségeknek általában. (Kimutatták, hogy az SM első gyermek-,  valamint felnőttkori manifesztációja alacsony D-vitamin-szinttel járhat együtt.)

A mostani kutatás során egy prospektív esetkontrollos vizsgálatot végeztek, amelybe az Egyesült Államok hadseregének tagjait vonták be – az ő vérmintáik sok évre visszamenőleg rendelkezésre álltak a hadsereg megfelelő intézményében, a Department of Defense Serum Repository-ban, amely több mint 40 millió mintát őriz, amelyeket 8 millió katonától gyűjtöttek az 1980-as évek közepe óta. A kutatók kiválasztottak 310 olyan személyt, akikben 1997 és 2009 között I. típusú diabéteszt állapítottak meg, és a betegség előtti vérmintáikat összehasonlították 613 kontroll személyével.

„Az I. típusú diabétesz kockázata már akkor is emelkedettnek látszik, amikor a D-vitaminszint ismereteink szerint normális; ebből arra következtethetünk, hogy a népesség jelentős részének haszna származna a fokozott D-vitamin bevitelből” – mondta Alberto Ascherio, a vizsgálat szenior szerzője, az epidemiológia és az élelmezéstudomány professzora.

A mostani vizsgálatban a magasabb (átlagosan 100 nmol/l) D-vitaminszintű fehér személyekben 44%-kal ritkábban fordult elő I. típusú diabétesz, mint azokban, akinek átlagos szintjük csak 75 nmol/l volt az 5,4 éves átlagos követési idő alatt. A leggyakoribb azokban volt a diabétesz, akiknek D-vintaminszintje a legalsó kvintilisbe esett. 

A becslések szerint világszerte 1 milliárd emberben alacsony a vér D-vitaminszintje, és ez minden etnikumra és korcsoportra igaz. 

Bár a napozás kiváló D-vitaminforrás, a fényvédő szerek, a ruházat, a bőr pigmentációja és a téli, alacsonyabb szintű ultraibolya sugárzás mind akadályozzák a D-vitamin termelődését. Az étel általában nem jó D-vitaminforrás, kivéve a „jó” forrásokat, mint amilyen a lazac.

„Bár még korai lenne azt javasolni, hogy mindenki jusson több D-vitaminhoz az I. típusú diabétesz megelőzése érdekében, az a lehetőség, hogy sok eset megelőzhető lenne napi 1000–4000 NE D-vitaminnal, amit általában még biztonságosnak tartanak, nagyon csábító” – mondták a szerzők.

Forrás: Harvard Gazette

D-vitamin-hiányban gyakoribb a szívbetegség


A koppenhágai egyetem vizsgálata szerint D-vitamin hiányos állapotban jelentősen megemelkedik a szívinfarktus és a korai halálozás esélye. A több mint 1000 résztvevővel lefolytatott kutatás eredményeit az Atherosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology című lapban hozták nyilvánosságra.

A D-vitamin-hiányt hagyományosan a csontrendszer betegségeivel hozzák kapcsolatba. Több populációs vizsgálat is arra utal azonban, hogy e fontos vitamin elégtelen szintje összefüggésben lehet az ischaemiás szívbetegség (szívinfarktus, coronaria-sclerosis és angina pectoris) fokozott kockázatával is. Más kutatások azt jelezték, hogy D-vitamin-hiányban megemelkedhet a vérnyomás, ami ugyancsak a szívinfarktus kockázati tényezőjének számít. Alacsony D-vitamin-szint mellett lényegesen nagyobb a szívinfarktus valószínűsége, mint normális vitaminellátottság esetén.

Bebizonyosodott, hogy szoros statisztikai korreláció áll fenn az alacsony D-vitamin-szint, illetve a szívbetegség és korai halálozás fokozott kockázata között. Ennek magyarázataként felmerül, hogy az elégtelen D-vitamin-ellátottság közvetlenül vezet szívbetegséghez és korai halálhoz. 

Az anyai D-vitamin szint és a gyermek neurokognitív fejlődése

Két évtizedet felölelő tanulmány eredménye igazolta, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szintnek szerepe lehet a későbbiekben észlelt nyelvi fejlődési zavar kialakulásában. 

Ismert tény, hogy az alacsony terhesség alatti D-vitamin-szint negatív hatással lehet az utód későbbi egészségi állapotára. Több tanulmányban leírták, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szint az intrauterin növekedés elmaradásához,visszatérő légúti obstrukciókhoz és a csontok csökkent ásványianyag-tartalmához vezethet.

A nyelvi fejlődési zavarok kétszer olyan gyakoriak voltak a 46 nmol/l alatti D-vitamin-szintű anyák gyermekei között, mint a 70 nmol/l feletti D-vitamin-szintű anyák gyermekeinél.

In vitro és in vivo vizsgálatok igazolták, hogy a D-vitamin számos biológiai funkció szabályozásában vesz részt, melyek a neurológiai fejlődésben is lényegesek: a neuronok diffenciálódásában; neurotrofikus faktorok és neurotoxinok metabolizmusának regulációjában; az agy gyulladásos folyamataiban. Továbbá a D-vitamin endokrin funkcióin keresztül közvetetten is hatással lehet a magzati agy fejlődésére.

Whitehouse AJO, Holt BJ, Serralha M et al. Maternal serum vitamin D levels during pregnany and offspring nuerocognitive develpoment. Pediatrics 2012;129:485–493 

Ajánlott termékeket itt találja: http://www.vitaminfarm.hu/termekek.php?category=d3-vitamin

Forrás: Dr. Rados György

« Vissza